Felébredtem,reggel vagyon,
fáj itt belül nagyon.
kívánom ,hogy-e fájdalom elhagyjon,
s Nekem Ő itt maradjon.
Hiába kívánom..
Ő nem akar több lenni csak a barátom,
így marad Ő egy álom.
Titokban még most is Őt várom!
Rád vágyom,
rólad álmodom,
Nem,nem haragszom,veszem a kabátom ,
a boldogságom Neked hagyom,"barátom"
Elindulok szabadon,
emléked mindig velem vagyon.
Szomorúságom tengernyi,fáj nagyon,
kívánom a mosoly Téged soha el ne hagyjon!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://veversek.blog.hu/api/trackback/id/tr292720665
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.